Jogi szabályozás

Tűzgátló nyílászárók jelentősége, jogszabályi környezete

Tűzgátló nyílászárók jelentősége, jogszabályi környezete

A tűzgátló ajtó a passzív tűzvédelmi építési termékek egyik legfontosabb eleme, amely a helyiségek közötti közlekedést biztosítja megfelelő tűvédelmi osztállyal és tűzállósági határértékkel.

Az ajtó tűzgátlás fontossága:

Ajtót az épületek építése során az ókorban a főbejáratnál helyeztek el, és a nyílásokat szőnyegek, függönyök takarták. A legelső ajtók fából készültek, amelyeket kívül és belül fémlemezekkel borították. A fa mellett gyakran követ, ill. kovácsoltvasat is alkalmaztak. Az ajtó legfontosabb részei az ajtótok, az ajtószárny(ak), veret(ek), zár(ak) és más, további részletek, pl.: ajtócsukók, záródás-nyitási szabályzók, üvegezés stb. A faanyagú ajtók és ablakok alapja a gerendából készült ácstok, amely az évszázadok során palló-és gerébtokká fejlődött.

A hatályos OTSZ [1] 5. rész I/2 fejezet 2.2.18. pontja az alábbiak szerint definiálja a tűzgátló ajtó (kapu) fogalmakat, mely szerint „ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja — (előírt időtartamig megakadályozza).”

Dierre Idra tűzgátló acélajtó

Ajtók tűzvédelmi osztályba sorolása Korábban az MSZ 14800/5-83 szabvány [2] határozta meg a nyílászárók tűzállósági vizsgálatát. A vizsgálat során a tűzhatással ellentétes oldalon meghatározott helyeken 12 db hőelemet helyeztek el. A kemence felfűtését függvénnyel jellemezhető hőhatás szerint kellett végrehajtani. A szerkezet tűzállósági határértéke addig az időpontig tartott,

amikor:
— szerkezet összeomlott, vagy záró, illetve reteszelő mechanizmusa tönkrement;
— tűznek ki nem tett felületen 10 másodpercet elérő lángáttörés volt tapasztalható;
— átlagos felületi hőmérséklet több mint 140 oC-kal, illetve leg-
magasabb hőmérsékleti érték 180 oC-kal emelkedett, vagy a
szerkezet 220 oC-ra melegedett fel.

A tűzgátló ajtó vizsgálata:

Az ajtókat tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban (2. sz. kép) kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi
osztályokba sorolják. Ezen osztályokat a következőképpen jelölik: A1; A2; B; C; D; E; F. Tűzgátló ajtók esetén legfeljebb D osztályba sorolás történik.

Tűzállósági teljesítményjellemzők:

Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítményét szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg vagy a méretezési műszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban) található számítási módszerek alkalmazásával határozzák meg. Tűzgátló ajtók esetében minden esetben laboratóriumban történik az ajtó minősítése.

Lángáttörés a tűzvizsgálat során:

A tűzvédelem céljára szolgáló termékeit akkreditált és tanúsított bel és külföldi vizsgáló intézményeknél az európai szabványok szerint vizsgáltatja be. A tűzvédelmi vizsgálat alapja az EN 1634-1 – Ajtók és nyílászáró szerkezetek tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Tűzgátló ajtók és nyílászáró szerkezetek — vizsgálati szabvány. Ebben a következő, paraméterek szerepelnek:
— hőmérsékleti görbe;
— időtartam;
— tűztérnyomás;
— mérési módszer;
— mérőpontok.
A vizsgálat feljegyzését vizsgálati eredménynek nevezzük, és az a vizsgáló intézmény vizsgálati bizonyítványába kerül. Ebben van leírva a vizsgált szerkezet, a beépítési mód, valamint annak viselkedése a vizsgálati eljárás során (hőmérsékleti görbék, meghajlás, viselkedés stb.).
Ezután következik az EN 13501-2 — Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőző-berendezések kivételével — szerinti besorolás.
A geometriai és műszaki különbségek folytán az engedélyezéshez több
sikeres vizsgálat szükséges (pántoldal, a pánttal ellentétes oldal, könnyű-
szerkezetes falba történ, építés, tömör falba történ, építés, reteszelési kombinációk, záróeszköz-változatok, panelbeépítések, különböző, üvegek használata stb.).

Tűzgátló szellőző és/vagy üvegezés az ajtóban:

Egy tűzvédelmi szerkezet csak több vizsgálati bizonyítvánnyal és a bennük
a vizsgálat idejéről, a vizsgált test méretéről és a beépítési körülményekről
található feljegyzésekkel együtt osztályozható.

Tűzállósági teljesítményjellemzők jelölése, fogalma:

E — integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűznek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának.

I — szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás eredményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felületről a ki nem tett felületre.

W — sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét.

C — önzáródás: egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. besorolás:C0-C5

S — füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra.

Tűzgátló ajtók osztályozási lehetőségei, jelölése:

E 15 20 30 45 60 90 120 180 240
EI (EI1; EI 1
EW 20 30 60 90 120

Tűzgátló ajtók követelményrendszere:

A jogszabályban a tűzgátló ajtók tűzszakasz-határon követelmény jelenik meg, ami ellentmondást okoz a tűzgátló előtér, illetve tűzgátló falazatba — nem tűzszakasz határban — elhelyezett ajtókra vonatkozólag megjelenő követelmények.

A tűzszakasz határban elhelyezett ajtók tűzállósági határértékeit elemezve a megfelelő tűzállósági fokozathoz tartozó (N=szintek száma) tűzgátló födém vagy falazat esetén a következő eltéréseket tapasztaljuk.

Tűzgátló ajtók tűzállósági határértékeinek eltérése:

Az ajtók — nyílászárók — %-os beépíthetőségek mértékét az OTSZ-ben a falban csak a tűzfalnál találhatjuk meg, amely a falfelület 25%-át nem haladhatja meg.

A hatályon kívül helyezett a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról kiadott 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I/3. fejezet 1.5.5.2. szakasza előírta, hogy a tűzfalakban lévő nyílások felületét az összterületét az üzemeltetési igények kielégítéséhez szükséges legkisebb mértékre kellett korlátozni, s az a falfelület 25%-át nem haladhatta meg.

A tűzfalakban lévő nyílászáró szerkezetek (ajtók, kapuk stb.), „nem éghető”-k és legalább 1,5 óra tűzállósági határértékűek kellett lenniük. Megállapítható, hogy a tűzfalban és a három szint feletti tűzgátló falban előírt tűzgátló ajtó követelmény esetén a tűzállósági határértékekben az
eltérés igen kiugró. Tűzgátló födémbe helyezett nyílások — kivétel a magas épület — esetén a tűzállósági határértékek megegyeznek. Javasolt a tűzgátlás homogenitása érdekében az adott szerkezethez és szintszámhoz tartozó tűzállósági határértékkel rendelkező ajtó beépítés.

Tűzgátló ajtók jelölése:

Az ajtók jelölését a vonatkozó EN vizsgálati normatíva nem írja elő. Javasolt a tokszerkezeten és az ajtó a tűzvédelmi osztályba sorolását, tűzállósági- teljesítmény jellemzőit és határértékét a gyártó által jelölni.

Tűzgátló ajtók biztonsági jelölése

A tűzgátló ajtókat a használat során feliratozni javasolt a feladatuk és céljuk megismertetése céljából EN szabvány erre vonatkozólag nem készült az angol BS 5499-5 [3] szabványban találhatunk ajtókra vonatkozó biztonsági jelöléseket. A tűzgátló ajtókon funkciótól függően kettő típusú biztonsági feliratot javasolt elhelyezni szemmagasságban.
Javasolt Magyarországon alkalmazható biztonsági feliratok az alábbiak:
— Tűzgátló ajtó tartsa zárva;
— Automatikus tűzgátló ajtó tartsa szabadon.
A tervezett rendelkező jel kör alakú kék kitöltő színnel a szöveg színe fehér

Használat és karbantartás:

A tűzvédelmi szabályzatban az ajtókra vonatkozólag féléves időszakonként történő dokumentált ellenőrzését meghatározni. Az ellenőrzés, karbantartás során történő vizsgálat alapja a gyártó, forgalmazó által kiadott útmutató.

Beépíthetőség:

A kivitelezés során csak akkreditált laboratórium által minősített tűzgátló ajtó építhető be. Az alap kritérium, hogy az ajtók zárt állapotban legyenek. A használat során a technológia a nyitvatartást teszi szükségessé megfelelő záró eszközök beépítésével (beépített tűzjelző berendezés2 által vezérelt ajtótartó mágnes) a kívánt védelem fenntartható. A tűzgátló ajtók követelményrendszere a tűzgátló épületszerkezetektől eltér, ami a tűzgátló fal homogenitását megbontja, valamint a hatályos jogszabály a tűzfalon kívül a nyílászáró %-os beépíthetőségét sem szabályozza a tűzgátló falban. A tűzgátló ajtókat javasolt biztonsági táblával ellátni a funkciójuk pontos meghatározása érdekében. Az
ajtók dokumentált ellenőrzését mindenképpen javasolt a tűzvédelmi szabályzatban rögzíteni, meghatározni a karbantartásra történő időben történő intézkedés és a megfelelő használat betartás érdekében